Kalotaszeg - Nádasmente

Kalotaszeg mintegy negyven falut felölelő nyugat erdélyi tájegység, a vidék a mai napig csodálatosan gazdag tárházát nyújtja az archaikus népi kultúrának. Kalotaszeg három jól elkülönülő alegységre oszlik: felszegre, alszegre és Nádasmentére. Az Ördögtérgye Néptáncegyüttes összeállításában e kistérségek közül Nádasmente sajátosságai kerülnek előtérbe. Egy-egy híres táncos egyéniséget mintául véve táncosaink átfogó képet rajzolnak Kalotaszeg táncos örökségéről. Megjelenik a színpadon többek között a vistai Mátyás István „Mundruc”- és a bogártelki Fekete János „Poncsa” tánca is.

Koreográfus: Both József és Both Zsuzsa
Műsoridő: 8 perc

 

Válaszúti táncok

A Kis-Szamos völgye az idők kezdete óta többnemzetiségű - leginkább magyarok, románok és cigányok lakta - vidék. Elszigeteltsége csak a legutóbbi idők gazdasági változásai miatt oldódik, ezért érintetlenül fennmaradt a régi idők énekes és táncos kultúrája. Válaszút közvetlen szomszédságában fekvő bonchidai kastélyudvarban - a Bánffy grófok rezidenciáján – rendszeresen megfordultak a környék tehetséges cigány-muzsikusai: megszületett az autentikus népzene és az udvari hangzásvilág hihetetlen szépségű keveréke. A helyi legenda úgy tartja, „Bánffy gróf úgy táncolt, hogy alig mozgatta a lábait” – ez lehetett az akasztós tánc, amely a mezőségi rend keretében manapság minden táncházban megjelenik. A nemzetiségek és kulturák egymásrahatásából kristálytiszta hangzás- és mozgásvilág alakult. Ebből kínál összefoglalót az Ördögtérgye Néptáncegyüttes válaszúti táncösszeállításával.

Koreográfus: Both József és Both Zsuzsa
Műsoridő: 12 perc

 

Haranglábi mulatság

Szászcsávás méltán híres Kis-Küküllő menti falu, a szászcsávási cigányzenészek az elmúlt években megismertették a világgal egyedi muzsikájukat és különleges táncaikat. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a Szászcsávás határában fekvő domb túloldalán húzódik meg Harangláb, számos kiváló táncos és énekes lakhelye. Az Ördögtérgye Néptáncegyüttes tagjai 2005 óta rendszeresen eljárnak e vidékre, Küküllő mente egyik leggazdagabb táncos hagyományokkal rendelkező szegletébe. A helyiekkel ismeretségek, barátságok alaklultak, így sajátítottuk el és szerettük meg a falu archaikus énekeit. Haranglábi mulatságokon közvetlenül a falusiaktól tanultuk meg a táncokat. Tavalyelőtt és múlt évben is egy-egy hetet, a nyári edzőtábort ebben a faluban tartottuk, a próbákon sok esetben a helybéliektől, a néphagyományok igazi hordozóitól sajátítítottuk el a mozdulatokat, dallamokat. Az együttes többször ellátogatott Szászcsávásra is, ahol a cigánysoron, otthon keresték fel a csávási cigányzenészeket, sok felejthetetlen, hajnalig tartó mulatozás emlékét gyűjtve be. Ebbe a hangulatba kalauzoljuk el a közönséget haranglábi ének- és táncösszeállításunkkal.

Koreográfus: Both József és Both Zsuzsa
A táncot betanította: Tőkés Lóránt
Műsoridő: 8 perc

 

Feketetó - a feketetói vásár táncban és énekben

Az évente kétszer megrendezett körösfeketetói vásár egy nagy olvasztótégely. A több ezres tömeget igencsak változatos népek alkotják: nagyon jól megfér egymás mellett falusi kézműves, városi fiatal, utolsó viseletdarabjait áruló öregasszony, régiségkereskedő, a török áruval, vagy éppen használt ruhával kereskedő cigány. A vásár hidat képez a legkülönbözőbb társadalmi rétegek között. Esélyt ad egymás (egy más) valódi megismerésére. Az előadás ennek a sokszínű erdélyi és egy kicsit balkáni kavalkádnak a hangulatát idézi meg, felhasználva a vásárban rendszeresen résztvevő falusiak tájegységeinek táncos- és zenekultúráját.

Felhasznált táncanyagok származási helye: Bihar (Székelytelek), Szilágyság (Szilágysámson), Mezőség (Szék, Válaszút), Kalotaszeg (Magyargorbó, Györgyfalva)

Rendező-koreográfus: Both József
A rendező munkatársa: Miklós Sándor
Koreográfusok: Feketelaki Tibor, Tamás Levente, Varga Norbert
Zenei szerkesztő: Román Hunor
Fényterv: Albu István
Zenészek: Harmadik zenekar, Szározfa zenekar, Gergely Elek

Műsoridő: 45 perc

 

Ki mint veti táncát.. - népkézláb fantázia

„Az a legrosszabb bennetek, ti fölmagasló emberek, hogy nem tanultatok meg táncolni úgy, ahogy táncolni kell - túltáncolni saját magatokon! Mit számít, hogy félresikerültek vagytok?” A koreográfus és az együttes tagjainak közös műhelyét Nietzsche Zarathusztrájának fenti gondolatai vezették. A műsor a néptánc műfaján belül, de annak határait feszegetve próbál közelebb vinni a tánc jelenségéhez és valóságához, mintegy belülről megkeresni a táncban-való-lét igazát. Ugyanakkor, a hagyomány által átörökített formáknak és tartalmaknak ma is érvényes megfogalmazásával is kísérletezik. Az előadás sokat vagy éppen keveset sejtető alcíme népkézláb fantázia, melynek hangulati ívét a hétköznapi élet humoros vagy éppen drámai pillanatainak könnyed fűzére képezi. Hitünk szerint a tánc, mint létforma nyújtja a legegyedibb létkarakterisztikát. Ki mint veti táncát... úgy tárja fel belső valóságát - folytathatnánk az ismert közmondást sajátos értelmezésben.

Rendező-koreográfus: Orza Călin
Zenei szerkesztő: Papp István "Gázsa"
Zenészek: Gázsa zenekar, Gergely Elek

Műsoridő: 90 perc

 

Gondolatok a régiekről - Gyimes

"De harcolni nem akarok. Csak üzenetet írok. Az üzenet sem az enyém, hanem régen elporladt apáinké, akik az én szájammal beszélnek hozzátok." - írta Kós Károly a Kalotaszegi krónikában, a gondolat időtől és tértől függetlenül érvényes. Tegyük fel, soha az életben nem találkoztál gyimesi tánccal, életvitellel, viszont érdekel. Az lenne az első szavam, hogy gyere ide. Megmutatom. Kezedbe adom a kést, lehet borjút vágni, nyúzni, az öreggel le lehet állni, inni vele, fel lehet kérni táncolni. Nem mondom, hogy mindenkinek ide kell költözni, de igazán ezt az egészet csak itt lehet átérezni. Persze nem fenékig tejfel, mert itt is változott a világ. De itt még vannak olyan dolgok, amelyeket csak helyben élhetsz meg.

Sára Ferenc

Rendező-koreográfus: Sára Ferenc
Rendezőasszisztens: Tamás Levente

Műsoridő: 90 perc

Találkozások

A mai terekben az emberek elmennek egymás mellett, nincsenek kapcsolatok, nem néznek egymás szemébe, így például a reptéren is a várakozó “szürke” tömeg lélektelen, de ahogy az érkezők szerre előjönnek, kezd megjelenni az élet a várakozó emberekben is. Hozzátartozók várják az érkezőket, az egyöntetű embercsoport a szeretteik érkezése hatására fokozatosan elevenedik meg. A találkozások adnak értelmet, emberi minőséget ennek a szürke tömegnek.

RENDEZŐ-KOREOGRÁFUS: Both József
KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENS: Miklós Sándor

Közreműködik az Ördögtérgye Néptáncegyüttes tánckara: Albert Csanád, Banga Előd-Ernő, Bardóczi Lehel, Both József, Dénes Noémi, Derzsi Réka, Dobai Katalin, Gábora Enikő, Gheorghita Adriana-Livia, Györfy Borbála, Haranth Erika, Kádár Orsolya, Lakatos Eszter, Makai-Dimény Viola, Nagy Szende-Éva, Nagy Zoltán, Nyitrai Ágnes, Oláh Márta, Oláh Mátyás, Orbán Tamás, Pál Hunor, Rácz Renáta, Simó Hargita, Stefán Bencze, Tamás Anita, Tamás Szilárd, Varga Mihály, Vargha Fruzsina.

Zenekar: Kacsó Arnold, Simó István, Kisfaludi János, Fülöp M. Lóránd, Bálint Zsombor
Fénytechnika: Almási Attila