Formai szempontból a magyar néptáncok lehetnek:

 

  • Szólisztikus: férfiszóló (ugrósokban, legényesekben, verbunkokban gyakori), kivételesen ritkán női szóló (ugrósokban, vagy férfitánc-utánzó tréfás virtuskodásból)
  • Egynemű páros: két férfi, vagy két nő áll párban. Ugróstáncokban gyakori forma. Nők csárdást, vagy más párostáncokat is táncolnak egynemű párban, esetenként.

  • Vegyespáros: Ugrósokban gyakori, vonuló, forgó és forgatós karakterű táncokban, csárdásokban általános.

  • Hármas: egyes vidékeken előforduló módosult vegyespáros-változat, amikor egy férfi két nővel táncol.

  • Négyes: két pár által alkotott kis körben való táncolási forma, a Mezőség egyik jellegzetes táncformája.

  • Egynemű csoportos: a női körtáncok, a csoportos, ill. körverbunkok és egyes ugróstáncok jellegzetes formája

  • Vegyes csoportos: egyes ugrósok, marsok, lakodalmi táncok, fűzértáncok, körcsárdások jellegzetes formája.

 

A csoportos formában járt táncoknál további szempont lehet a csoport tagjainak egymáshoz képest való elhelyezkedése. Eszerint a csoportos táncok lehetnek:

 

  • Körtáncok, pl. karikázók, csoportos legényesek, verbunkok, körverbunkok, stb.

  • Füzértáncok, pl. hejszák, kólók, labirintustáncok, stb.

  • Sortáncok, pl. a moldvai bulgáros, tiszti szerba, a barcasági borica egyes mozzanatai, stb.

  • Kötetlen formájú csoportos táncok, pl. a csoportos ugrósok

 

Fogásmódok szerint a magyar néptáncok lehetnek:

 

  • összefogódzás nélküli: pl. páros v. csoportos ugrósok, v. a forgatósok, csárdások csalogató motívuma, stb.

  • kéz a kézben: (egy kézzel fogódzó, v. két kézzel fogódzó), pl. leány- v. vegyes körtáncok, füzértáncok, páros ugrósok, páros vonulók, csárdások, darudöbögő motívuma, kar alatti kiforgatások, stb.

  • vállfogással: pl. férfi körtáncok, füzértáncok, körcsárdások, stb.

  • felkar-lapocka fogással: pl. a gyimesi és csíki páros forgók

  • lapockafogással: a legáltalánosabb, majd minden forgó és forgató karakterű párostáncban előfordul (a szintén nagyon gyakori derék-váll fogás ennek egy módosult változata)

  • szoros öleléssel: pl. a széki lassú

 

Funkciójuk szerint a magyar néptáncok lehetnek:

 

  • rituális táncok: általában a termékenységi rítushoz tartozó, állatok közösülését utánzó táncok (pl. a csíkiak és gyimesiek medvéstánca, a rókatánc, borjútánc, stb.), a gyertyás v. párnás menyasszonyfektető, az örömanyatánc, stb., valamint a moreszka tipusú táncok, pl. a borica alkotják e csoportot.

  • marsok: a rituális és a szórakozást szolgáló táncokhoz egyaránt besorolható egy olyan táncokból álló alcsoport, mint pl. amivel egy lakodalmi menet az új párt kiséri a házasságkötés napján. Az egész ceremónia-sor rituális és mulattató elemekkel egyaránt rendelkezik, így a menettáncok is.

  • munkatáncok: csak nyomokban maradtak fenn, más táncokba beolvadva. Pl. csűrdöngölő, szőlőtaposó, stb.

  • mutatványos táncok: az eszközös pásztortáncok, a fejlett ugrósok és legényesek tartoznak ide, esetenként a verbunkok is. A kimagasló táncos egyéniségek egymás közötti vírtuskodását, versengését szolgálják.

  • szórakozást szolgáló táncok: általában a páros, valamint a csoportos táncok